Friss topikok

Linkblog

Fájok

2008.07.03. 20:22 | czcilla | Szólj hozzá!

Újabban alig bírom mozgatni a kezeimet. Könyéktől lefelé mintha elgyengültem volna. Jah, és valahogy sikerül mostanában mindíg beégni. megbotlok, félrenyelek, lefejelek ezt-azt... tisztára kikészít ez a nagy boldogság. :DDD Vajon mindenki így éli meg?! Ha nincs velem szomorú vagyok és magányos, ha velem van akkor meg csak ő van, mintha megszűnne tér-idő. Igyekszem meghagyni a függetlenségét és igyekszem nem függeni. Talán ez a titok?! Úgy szeretni, hogy a másikat ne verd rabláncra és te magad se kerülj békjóba?! Tanulni kell, hogy éld meg-át az érzéseidet. Nemrég megtanultam, milyen az, amikor valaki minden perced számonkéri, rádmászik és nem hagy levegőt venni. most végre lélegzem. Nem próbálom, csinálom. lassan kezdenek értelmet nyerni a mondatok, amiket barátnőmtől egy-két éve kaptam. Valahogy így szóltak: akármit csinálsz, azt csináld szívvel-lélekkel, ne csak próbáld. lélegezni sem próbálsz, hanem csinálod. nah, mára is eldurrantottam egy bölcseletet :)

A bejegyzés trackback címe:

https://czcilla.blog.hu/api/trackback/id/tr58552044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása