Nah, valamit próbálok írni az elmúlt napok eseményeiről, bár eléggé nehezemre esik. Most úgy érzem, ki vagyok facsarva, az IQ-m valahol a 70 felé csámborog, annyi kell a vegetatív működéshez. Folyamatosan fáradt vagyok, és nem látok sem reményt, sem kiutat semmiből. na jó, ezt az eső mondatja. Nagyjából minden rendben. a munkámban mostanában annyi a cumi, mint égen a csillag, egyre többször kapom magam észbe: ne húzd magad, nem a te hibád, ne bosszankodj, csináld a dolgod... Talán még sosem volt ennyire kiélezve dolgozó és minőségellenőr között a konfliktus. :(((( Minél több ember van a kezem alatt, annál kevésbé szeretem a munkámat. Jó, tudom, baromira nem erre vagy kíváncsi. magánélet... Hm, affene sem tudja. nem remélek, egy biztos, kicsit jobban érdekel ez az egy, mint a többi, akik néha itt-ott megtalálnak. Nincs semmi konkrétum, nem is akarok belemenni a magyarázatokba, nincs értelme. kivárom, lesz, aminek lennie kell. Igyekszem a bölcsességet használni: szeretet, meg gyógyítóerő... Valahogy mégis, mintha csak barát lennék, akivel jókat lehet beszélgetni, meg hallgatni, meg nevetni, megaffenese tudja mit nem még... Amúgy nem hiszem, hogy bármi is alakulna. Van valaki, aki írt nekem itt hotdogon, kedves srác, és úgy néztem, van humora. Valahogy most mégsem tudom mit akarok. Eddig legalább azt tudtam: szeretnék egy társat egész életre... nemtudom,nemtudom. kavargok és állok egy pontban. semmi jót nem látok, és nem is fejlődöm. megrekedtem valahol a félút és a tévút között és nem látom, merre a sárgaköves út, igaz, nem is vagyok Dorthi. Vajon minden kezdődő kapcsolatban ennyi a kétkedés, vagy ez csak az én nevetséges kis aggodalmam? Egyet tudok: az olyan kapcsolat, ami nem tökéletes megelégedettségen és szerelmen alapul teljességgel elfogadhatatlan. Na, mennyek a p*ba a tudásommal, ha valahogy mégsem tudom, mit akarok???! Szánalmas... Minél inkább keresem a kiutat, annál mélyebbre süllyedek. asszem megyek apácának. Most már aztán tényleg. Holnap benézek a templomba, megkérdem mi kell hozzá? Mennyivel egyszerűbb lenne a világ, ha nem lennének férfiak?! Vagy mindenkinek egy ki lenne eredendően választva, és nem is kellene keresgélni, mert csak egymásra néznek, és mindent tudnak? áh, hagyom a semmibe. Megint csak a kétkedés és a nemtudás. Kezdem megszokni. nah, legalább Karl megvan nekem, majd ő megvígasztal, igaz hozzábújni nem lehet, de ha ráadom a gyújtást meleget ad :)(