Mindentudás egyeteme :DDD

elég nehéz leírni a történteket, főként, hogy tudom, én kezem sem egészen tiszta a buliban. Több, mint két hete ismerkedek egy fiúval, aki nagyon szimpi, de még nem sikerült találkoznunk. valahogy a tegnap este eléggé magányosra sikeredett, és bár msnen beszélgettünk nagyon sikerült belemenni a részletekbe. többek között beszéltünk a félelmeinkről, az elmúlt kapcsolatok bennünk okozta károkról, a leendőkről. valahogy egyre komorabb lettem a válaszoktól, és kibújt belőlem a kisördög. kimondtam dolgokat, amik kicsit vádlóbbakká váltak, mint szerettem volna. végülis, egy ilyen rövid ismeretségben nem lehet a másikkal szemben elvárásokat, esetleg követléseket felállítani. namindegy. tehát rákérdeztem, hogy is gondolja ezt az egészet. merthogy a két hét alatt másfél órát nem tudott rám szánni, akkor ha netán komolyabbra fordulna a kapcsolat, akkor azzal töltöm az időm nagyrészét, hogy egyedül romantikázok? hát, az szép lenne. "Tudom, hogy a munkád fontos, hiszen abból élsz, de akkor mikor élsz?" a válasz kiagyalása annyira hosszúra sikeredett, hogy nem bírtam kivárni, és inkább elköszöntem és lefeküdtem aludni. nem bírtam volna elviselni, ha kimond pár nyilvánvaló dolgot. például, hogy talán nem is lettem/vagyok annyira fontos, hogy időt szakítson rám, végülis idő arra van, amire szakítani akarunk. vagy, hogy túl nagyok az elvárásaim. ez is előfordulhat, bár nem hiszem. nem érek kevesebbet más embernél. nem vagyok szégyelnivaló sem, hogy emiatt érjenek ilyen megpróbáltatások. Barátnőmnek elmondani se merem, tuti megint lecseszne, hogy kapkodok és ne akarjam magamhoz láncolni a srácot. pedig ebben nem volt semmi láncolás, egyszerűen csak én akarom irányítani az életemet. ha nekem kell kimondani, hogy ennyi volt, mert a másik fél gyávaságból, vagy nemtudom mi okból nem teszi meg, amikor pedig úgy gondolja, akkor megteszem én. jobb az a tudat, hogy én döntöttem. Választásom ugyan nem volt. útálok szenvedni, és kényelmes is vagyok felettébb. Nem hiszem, hogy ezek után keresne még, bár egyik barátom szerint ne adjam fel, ha komolyan akar tőlem valamit, keresni fog. Nem értem én a pasikat. az is baj, ha valaki nem odaadó, és az is, ha az. Vajon miért nem gyúrta Isten jobb anyagból a férfit, mint a föld?